A férjem névnapjára, és a fiamék elutazása alkalmából egy bográcsos ebédet készítettünk,
amibe most, az ünnepi alkalomra való tekintettel őz került.
Igazából ugyanúgy készül, mint bármilyen más pörkölt nálunk bográcsban
(természetesen konyhában is elkészíthető, csak akkor a füst íze fog hiányozni belőle,
mert természetesen a legszelesebb napon sikerült bográcsoznunk).
Jófajta megolvasztott disznózsíron megpirítottuk a szalonnát, majd megdinszteltük a felkockázott vöröshagymát, amikor már majdnem kész, ráöntöttünk egy üveg magam által elrakott nyers vegetát,
azt is megpároltuk egy kicsit. Majd a tűzről lehúzva jófajta pirospaprikával meghintettük,
majd először a csontos részeket raktuk bele a bográcsba, hogy a benne lévő ízek is kijöjjenek. Kevéssel később a felkockázott őzhúst beletettük, átpörgettük, hogy kicsi kérget kapjon,
majd hagytuk, hogy levet eresszen, majd kevés vízzel felöntöttük.
A férjem fixa ideálja, hogy főzni csak borral lehet,
így 2:1 arányban felöntötte fehér illetve vörösborral. Ízesítettük sóval, fokhagymával,
mindenmentes vadfűszerrel, kicsi paradicsom sűrítménnyel, majd 2-3 óra alatt készre főztük.
Amikor jó vastag, sűrű szafjta lett, és a hús is puha volt, akkor nyilvánítottuk késznek.
Mondhatom, hogy isteni finom lett, semmi vad íze nem volt,
és sajnos már csak ezek a képek maradtak belőle.
Paleo kenyérrel, paleo nokedivel, főtt paszternákkal, esetleg főtt édesburgonyával, és természetesen paleo savanyúsággal (tavaly csípős almapaprikát és csalamádét raktam el paleosan) tökéletes főétel.
Jó főzőcskézést, jó étvágyat hozzá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése